(Dolák-Saly Róbert - Galla Miklós - Laár András)
Mély hódolattal Róla szól e dal,
Kit szeret milliónyi vén és fiatal.
Sokszáz dalszöveget írt meg könnyedén,
Nemzedékek nôttek fel mûvészetén.
Ma már miénk a számtalan kiváló alkotás,
Sok új, lázadó és idôtálló eszmefuttatás.
Az Illés zenekarral kezdte egykor el,
Az írás édes ízét ott fedezte fel.
Egy zeneszerzô-zseni pályatársa volt,
Szörényivel nevük szinte egybeforrt.
Az ész, a szó, a gondolat a bölcsek fegyvere,
És ô, akármikor hadba lépett, csatát nyert vele.
Éljen Bródy János!
Szövegíró-táltos!
Költô-Csomolungma!
Ô a magyar rockköltészet legmagasabb csúcsa!
A Fonográfban késôbb gitározott,
És minden nagylemezen nagyot alkotott.
És túl ezen, mint egyszemélyes gitárzenekar,
A szép dalait énekelve fellép, amikor ô akar.
A rím és a ritmus nagyon fontosak,
Ô tudja ezt, és így ír elmés sorokat.
Ezért ma már az is nagyon tisztán látható,
Hogy ô a többi magyar kollégánál sokkal jobb szövegíró.
Éljen Bródy János!
Szövegíró-táltos!
Költô-Csomolungma!
Akit sokszor halmozott el csókjával a múzsa!
Feltûnôen sármos arca mindig izgató,
Hogyha hagyná megpuszilni volna jajde jó.
Végül pediglen azt kívánjuk még,
Ha már ilyen jól telt az elsô ötven év.
Hogy jöjjön ezután még egy aktív, boldog ötvenes,
És így a Bródy életmû is legyen legalább kétszeres.
Éljen Bródy János!
Szövegíró-táltos!
Költô-Csomolungma!
Tisztelik ôt holnap is, és évszázadok múlva!
Transcribed by IITI
