(Cseh Tamás - Bereményi Géza)
Jó lenne egy szép napon kézenfogni Szüz Máriát,
így szólva: van egy házam, legyünk ketten a szent család,
nemzünk majd Jézusokat a házban,
hol kert alatt ballag a lassú délután.
Esténként be-benézne hozzánk mind a három király,
ott vacsorázna Gáspár, Menyhért és Boldizsár,
s ámulva néznénk csak Ööt,
hogy ez a csendes ház Megváltót nevel,
békén és szelíden csak,
hisz a Megváltó még törékeny kisgyermek;
ennie kell, békében nöjön fel.
Kéne még egy pár tyúk is, hogy früstökre jusson tojás,
nékem a kerti munka, s Máriának a nagymosás,
h0rom-négy rend ruha és a házon friss meszelés,
mert e ház Megváltót nevel.
És aztán vénemberként kézenfogni Szüz Máriát,
és a ház elöl nézni, hogyan viszik el a fiát,
ámulva nézni csak Ööt,
hátunk mögött a ház, mely megváltót nevelt,
a ház és a szent család, akik megóvták Ööt,
s tudták, hogy ennie kell,
hogy Jézusnak ennie kell.
És aztán be a házba, kéz a kézben Máriával,
persze a fejünk fölött jólmegérdemelt glóriával,
elvitték Megváltónkat, bezárni az ajtókat,
és gyorsan egy újat nemzeni.
És most egy újat nemzeni.
Transcribed by IITI
