(Cseh Tamás - Bereményi Géza)
Az ócska cipöt egy este már
olyan vastagon lepte a sár,
hogy végül megállt,
csak bámult Desiré.
Desiré így suttogott:
"Istenem, istenem!
Micsoda vidék!
micsoda egy ócska vidék!
A cipöm milyen ócska már."
Épp egy kocsma elött
gondolt arra Desiré,
mit is mondott Antoine.
Tán egy éve lehetett.
"Ne bámulj bambán, ha esik
az esö, az esö."
Jól van - gondolta Desiré -
továbbmegyek.
Istenem, istenem,
micsoda vidék,
micsoda egy ócska vidék,
nézd a cipöm milyen ócska már.
Transcribed by IITI
